|
|
|
2006-10-28 09:15:33, szombat
|
| |
| |
|
|
| |
Részlet egy rádióműsorról készült jegyzetből:
Elhangzott a Magyar Rádió Kossuth-adóján, 2006. aug. 19-én.
Riporter Kondor Katalin, beszélgetőtársa: Nemesküty István.
"...Kondor Katalin ráterelte a szót a "jogállamra" és "rendszerváltásra." "Nézze, kérem", fejtette ki röviden a "tanár úr". 1541-ben a Magyar Királyság elvesztette függetlenségét. Azt 1867 után
Sokak jutottak eddig a fogalmazásig, s most, lám, Nemeskürty tanár úr is. Innentől viszont a hallgató szedi össze emlékeinek ítéletét.
Az államfő nem osztozik az alkotmány föntebbi kritikájában, a FIDESZ-SZDSZ pedig még az MSZP aggályait is elvetette. Amíg milleneumi kormánybiztoskodott, addig Nemeskürty Istvánnak is látókörén kívül állt, ami nyilatkozata szerint már látókörébe került. Én is - e sorok írója - a nyers erőviszonyokat sorsdöntőbbnek fogtam föl tíz évvel ezelőtt az alkotmányos ráolvasáshoz képest. Zűrzavarosnak tartottam Fáy Árpád "Alkotmányos piacgazdaságot!" című könyvét, amely jogállami, alkotmányos alapok biztosítását szorgalmazta a gazdasági egyenlőség szavatolására. S ha most meggondolom, hogy egy esztendőn belül, az éves bruttó hazai termék értékének már a 70 százalékát fogja kitenni az állam adósságszolgálata, akkor Fáy elégtételére, helyben kell hagynom, hogy nagyon is jó helyen matatott. Kell, hogy összefüggés legyen az ország állapota, a jogérzék, és az alkotmánynak valós nemzeti alapokon nyugvása, azaz, legitimitása között. Végső soron, kell hogy összefüggés legyen az ország vezetési lelketlensége, és elhatalmasodó "hátrányos helyzete" között.
Nem a piszkálódás helye ez, hogy Fáy Árpád a maga szociális-, gazdasági-, és alkotmányozási vesszőparipáit kielégítő tudományos- és politikai talentummal képviselte-e, hanem az elismerésé. Nem találkoztam az általa alapított Alkotmányossági Fórum- és Műhelyen kívül, olyan "civil kezdeményezéssel", amelyik nagyobb kutató apparátussal, és meggyőzőbb erővel tudta volna bizonyítani a mindennapi magyar politika "nemzetidegensége" és az alkotmány "rossz származása" közti kapcsolatot.
Feltárta, hogy az 1949 óta hatályos kvázi-interregnum megvalósította a leigázott ország javainak kétütemű elvételét: az 1949-es "alkotmány" legalizálta a hazai magánszemélyek tulajdonfosztását, az 1989-es alaptörvény pedig átjátszotta a hazai vagyont külföldidi magánszemályek tulajdonába. sem nyerte vissza, mert a legfontosabb ügyek Bécs kezében maradtak. 1920 után lett ismét független a Magyar Királyság, és az alkotmány jogfolytonosságának helyreállításától beszélhetünk jogállamról. Horthy törvényesen megválasztott államfő. A jogállam 1944 március 19-ig, a német megszállásig tartott és azóta sem állt helyre. Az 1989-es változást nem követte semmilyen alkotmányozó gyűlés, hanem azóta is csak toldozzák-foltozzák a1949-es, szovjet megszállás idején készült alkotmányt. Tehát "nem volt rendszerváltás" végkövetkeztetéssel zárult a társalgás.
E körben támadt teoretikusan is megalapozott kétség a '89 utáni hatalom legitimitásában; itt körvonalazódott, hogy a mai magyar hatalomgyakorlás módja parlamenti diktatúra; hogy az "alaptörvény" nem lehet azonos az alkotmánnyal; hogy egy törvény módosítgatható, de egy alkotmány nem; hogy a szentkorona eszméje ma is értelmezhető, alkotmányos jogforrás; s ami a legfontosabb: az alkotmány olyan magától értetődő (evidens) értékek hallgatólagos- és írott foglalata, amely meghatározza, hogy ki a politikai nemzet alanya.
Fáy kereste meg vagy három éve a "tanár urat", segítsen bolygatni az alkotmányosság kérdését, ami egyet jelent azzal a kérdéssel, ki a magyar állam alanya? De előbb-utóbb a köztársasági elnöknek is rá kell(ene) ébrednie, hogy az alkotmány sorsa előjáték az ország sorsához!!!:
1. A történelem "arcátlansága", hogy negyven évig tartott egy "ideiglenes itt tartózkodás". A legmegalázóbb az "ideiglenesség" nyílt csalafintasága.
2. 1989-ben "ideiglenes" alkotmány született, összeállítói tudván tudták azt, hogy nem politikai "kerekasztal" az alkotmány szülőszobája, hanem a nyilvános nemzeti egyetértés.
3. Az a parlament magához ragadta az "egyetértés" jogát, amelyik nem köteles élni vele, mert nem a nemzet fóruma, hanem a pártoké.
4. Elharapódzott az az arcátlan belenyugvás a parlamentben, hogy az alkotmánynak már csak a neve "ideiglenes", valódi tartalma viszont végleges. A rajta fityegő, 1949-es törvénycikk-szám puszta szépséghiba.
5. A jelen köztársasági elnök néhány éve szintén hangot adott egy vitában a fönti meggyőződésének. Hallgatólagosan annak, hogy az alkotmányt nem a nemzeti közakarat teszi alkotmánnyá, hanem a "korszerűsége"; hogy a "jogállamiság" nem a nemzeti közakaratból ered, hanem a "nemzetközi normákból".
6. Ma már több politológus is hittel hírdeti, hogy a politikai hazudozás "ideiglenesen" megengedett a választási időszakban, mert a fejlett demokráciákban is ezt teszik.(?!) De van-e végleges rossz ebben az országban, amit nem "ideiglenes"-ként adnak el kufárai.?
Nemeskürty "tanár úrral" csupán annak állításában vitatkozom, hogy "nem történt rendszerváltás". Mert szerintem történt, sőt csakis rendszerváltás történt. Egy másik rendszer tárgyai lettünk, és nem szülőföldünk alanyai.."
Bokor Levente
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés II. törvénye
a Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállításáról
1. § A sztálini alkotmány hatályának megszűntetéséről
Az 1949. évi XX. tv. hatályát veszti.
2. § A Történelmi Alkotmány jogfolytonosságának visszaállítása
(1) Magyarország Alkotmánya a Szent Korona.
(2) A magyar alkotmányosság elemei: a Szent Korona szuverenitása, személyisége, valamint intézményei.
(3) A Magyar Alkotmány a nemzet több mint ezer éve fennálló államára vonatkozó államalkotó akaratát fejezi ki, ezért örök és megváltoztathatatlan.
(4) Az Alkotmány meg nem szüntethető, fel nem függeszthető. Védelmében a nemzet minden tagjának joga és kötelessége fellépni.
3. § Hatályba léptető rendelkezések
(1) Jelen törvényt a 2006. október 23-án tartott Alkotmányozó Nemzetgyűlés fogadta el, közfelkiáltással, a Forradalmi Nemzeti Bizottmányok elnökeinek hitelesítésével.
(2) Jelen törvény az elfogadás napján lép hatályba.
Forradalmi Nemzeti Bizottmány - Budapest Kossuth tér, www.pestihirlap.com, www.kossuthter.com, tel: www.eunyet.hu, 30/616-3894, forradalmibizottmany@vipmail.hu
**************
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés alapnyilatkozata
I.
1. Felismerve, hogy Magyarországon a jelenlegi politikai rendszer tizenhat éve alkotmányellenesen és törvénytelenül gyakorolja a hatalmat, mert a hatalomgyakorló pártok a választók folyamatos megtévesztésével
- megsértik a választóknak a közérdekű adatok megismeréséhez fűződő jogát, a nemzetközi szerződések valós hatásának eltorzításával,
- megtévesztéssel elkövetik a választási bűncselekményt a választási kampányok során;
- megvalósítják a közérdekű adatokkal történő visszaélés vétségét;
2. Felismerve, hogy a jelenlegi politikai rendszer tevékenysége következtében, a 2007. január 1-től hatályos nemzetközi szerződések szerint a magyar termőföldet külföldiek is megvásárolhatják;
3. Felismerve, hogy Magyarországon a jogalkalmazás a hatalom alkotmánysértő kiszolgálója, nem pedig a jogszabályokon és a tényeken alapuló igazságszolgáltatás;
4. Megállapítva az előzőekkel bizonyítottan, hogy Magyarországon a hatalomgyakorlás erőszakosan, alkotmány- és törvényellenes eszközökkel történik, ezzel a hatalom gyakorlói megsértik Magyarország általános jogi státuszát, a független, demokratikus jogállamiságot;
5. Arra a megkerülhetetlen következtetésre jutottunk, hogy gyakorolnunk kell alkotmányos kötelességünket, a törvényes fellépést az erőszakos hatalomgyakorlással szemben.
II.
1. Mivel a fenti helyzetet a népszuverenitás közvetett gyakorlásával visszaélve idézte elő a hatalom, ezért csak a jelenlegi Alkotmány 2. § (2) bekezdésében meghatározott közvetlen népszuverenitás gyakorlásával tudjuk alkotmányos kötelezettségünket teljesíteni.
2. Mivel a jelenlegi Alkotmány kimondja a népszuverenitás közvetlen gyakorlásának jogát, de nem határozza meg az erőszakos hatalomgyakorlás elleni fellépés módját, ezért ebben a vonatkozásban joghézag jelentkezik, amelyet 1944. március 19-e óta egyetlen hatalomgyakorló sem szüntetett meg, annak ellenére, hogy a jelenlegi Alkotmány 19. § (2) bekezdés a) pontja ezt az Országgyűlés kötelességévé tette.
3. Ezért a közvetlen népakaratot a joghézag megszüntetésére analógiával alkalmazható magyar történelmi jogintézménnyel, az Alkotmányozó Nemzetgyűléssel gyakoroljuk.
Kelt a budapesti Kossuth téren, 2006. október 23-án.
**************
Az Alkotmányozó Nemzetgyűlés I. törvénye
Magyarország alkotmányának elfogadásáról
Alapelvek
(1) Magyarország szabadsága örökös és visszavonhatatlan.
(2) A kötelezettségek és jogok összhangjával a Szent Korona minden tagja egy és ugyanazon szabadsággal rendelkezik.
(3) Mindazon javak, amelyek a magyar földön, a magyar föld alatt és magyar föld felett vannak, a Szent Korona által megszemélyesített egyetemes magyarság elidegeníthetetlen tulajdonát képezik, és rajtuk birtokjogot is csak a Szent Korona tagja szerezhet.
(4) A Szent Korona Országának minden értéke a Szent Korona tagjainak érdekeit szolgálja.
(5) A Szent Korona minden tagjának nemcsak joga, hanem kötelessége az ellentmondás és az ellenállás mindenkivel szemben, aki a Szent Korona által közvetített értékrendet sérti.
|
|
| |
|
0 komment
, kategória: Általános |
|
|
|
Címkék: közfelkiáltással, alapnyilatkozata, rendszerváltásra, kezdeményezéssel, hatalomgyakorlás, megvásárolhatják, megszűntetéséről, nemzetidegensége, megkerülhetetlen, megtévesztésével, hallgatólagosan, megtévesztéssel, kötelezettségek, kötelességünket, legitimitásában, körvonalazódott, nemzetgyűléssel, hatalomgyakorló, jogintézménnyel, népszuverenitás, következtetésre, beszélgetőtársa, megszüntetésére, hitelesítésével, meggyőződésének, alkotmányossági, demokráciákban, bűncselekményt, magyarországon, jogállamiságot, csalafintasága, piacgazdaságot, alkotmányozási, törvényellenes, visszaállítása, rendszerváltás, rádióműsorról készült, hallgató szedi, alkotmány föntebbi, nyers erőviszonyokat, alkotmányos ráolvasáshoz, gazdasági egyenlőség, esztendőn belül, éves bruttó, állam adósságszolgálata, ország állapota, alkotmánynak valós, ország vezetési, piszkálódás helye, maga szociális-, általa alapított, mindennapi magyar, Magyar Rádió Kossuth-adóján, Riporter Kondor Katalin, Nemesküty István, Kondor Katalin, Magyar Királyság, Nemeskürty Istvánnak, Alkotmányossági Fórum-, Bokor Levente, Alkotmányozó Nemzetgyűlés II, Történelmi Alkotmány, Magyarország Alkotmánya, Szent Korona, Magyar Alkotmány, Alkotmányozó Nemzetgyűlés, Forradalmi Nemzeti Bizottmányok, Forradalmi Nemzeti Bizottmány, Budapest Kossuth, Alkotmányozó Nemzetgyűléssel, Szent Korona Országának,
|
|
|
|
|
|
| rádióműsorról készült, hallgató szedi, alkotmány föntebbi, nyers erőviszonyokat, alkotmányos ráolvasáshoz, gazdasági egyenlőség, esztendőn belül, éves bruttó, állam adósságszolgálata, ország állapota, alkotmánynak valós, ország vezetési, piszkálódás helye, maga szociális-, általa alapított, mindennapi magyar, leigázott ország, hazai magánszemélyek, 1989-es alaptörvény, hazai vagyont, legfontosabb ügyek, jogállam 1944, német megszállásig, 1989-es változást, törvény módosítgatható, szentkorona eszméje, alkotmány olyan, politikai nemzet, alkotmányosság kérdését, magyar állam, köztársasági elnöknek, alkotmány sorsa, ország sorsához, alkotmány szülőszobája, nyilvános nemzeti, nemzet fóruma, rajta fityegő, jelen köztársasági, fönti meggyőződésének, nemzeti közakarat, nemzeti közakaratból, politikai hazudozás, választási időszakban, fejlett demokráciákban, másik rendszer, sztálini alkotmány, magyar alkotmányosság, nemzet több, nemzet minden, elfogadás napján, jelenlegi politikai, hatalomgyakorló pártok, választók folyamatos, közérdekű adatok, nemzetközi szerződések, választási bűncselekményt, választási kampányok, közérdekű adatokkal, magyar termőföldet, hatalom alkotmánysértő, tényeken alapuló, előzőekkel bizonyítottan, hatalomgyakorlás erőszakosan, hatalom gyakorlói, megkerülhetetlen következtetésre, törvényes fellépést, fenti helyzetet, népszuverenitás közvetett, jelenlegi Alkotmány, népszuverenitás közvetlen, erőszakos hatalomgyakorlás, vonatkozásban joghézag, közvetlen népakaratot, joghézag megszüntetésére, budapesti Kossuth, magyar földön, magyar föld, ellenállás mindenkivel, közfelkiáltással, alapnyilatkozata, rendszerváltásra, kezdeményezéssel, hatalomgyakorlás, megvásárolhatják, megszűntetéséről, nemzetidegensége, megkerülhetetlen, megtévesztésével, hallgatólagosan, megtévesztéssel, kötelezettségek, kötelességünket, legitimitásában, körvonalazódott, nemzetgyűléssel, hatalomgyakorló, jogintézménnyel, népszuverenitás, következtetésre, , ,
|
|
|
|
|
2024. április
| | Hét | Ked | Sze | Csü | Pén | Szo | Vas | |
| 1 | 2 | 3 | 4 | 5 | 6 | 7 | |
| 8 | 9 | 10 | 11 | 12 | 13 | 14 | |
| 15 | 16 | 17 | 18 | 19 | 20 | 21 | |
| 22 | 23 | 24 | 25 | 26 | 27 | 28 | |
| 29 | 30 | |
| |
|
|
| ma: |
0 db bejegyzés |
| e hónap: |
0 db bejegyzés |
| e év: |
0 db bejegyzés |
| Összes: |
7719 db bejegyzés |
|
|
|
| |
- Ma: 662
- e Hét: 6170
- e Hónap: 14774
- e Év: 50715
|
|
|
Offline
